A nizzai szerződés, valamint az alapvető jogok chartája tiltja a politikai meggyőződés, nem vagy vallás alapján történő bármilyen hátrányos megkülönböztetést ( TEC 13. cikkelye és a Charta 21. cikkelye).
A kivétel egy különleges európai uniós irányelv, amely megengedi a nemi alapon történő megkülönböztetést, amikor egy egyház alkalmazásában álló papról van szó (lásd a 2000. november 27-i 2000/78/EK-irányelvelvet).
A luxemburgi Európai Bíróság feladata, hogy meghúzza a határvonalat a törvénytelen megkülönböztetés és a vallás vagy teológiai meggyőződés indokolta jogosult különbségtétel között. Ez olyan kérdéseket is felvet, mint például, hogy van-e joga egy vallási iskolának elbocsátania a tanárát, ha az megváltoztatja a vallását és más hitre tér.
Olyan kérdések is felmerülnek mint:
· Törvényesen vagy törvénytelenül jár-e el a dán állam, amikor a Dán Állami Egyházat támogatja megkülönböztetve ezzel a többit?
· Megtiltható-e a művi vetélés vallási alapon? Korlátozható-e az Európai Unióban megállapított művi terhességmegszakítási szolgáltatások nyújtásának joga akkor, ha azt adott ország a szerződése mellé csatolt jegyzőkönyvvel nem kötötte ki ezt a lehetőséget magának, mint Málta és Írország?
A jövő:
A Konventben javaslat hangzott el, hogy a vallás az alkotmányban mint az Unió egyik alapértéke legyen megemlítve. Ezt az elnökség elutasította. Az alkotmánytervezetbe egy mondat került be az Unió vallásos örökségéről amelyet a preambulum és az I-51 cikk tartalmaz és amely elismeri az egyházak státusát és az Unió és az egyházak közöti rendszeres párbeszédre hív fel.
Kapcsolat:
Lásd még: Megkülönböztetés
http://europa.eu.int/eur-lex/e....../pdf/1999/com1999_0564en01.pdf