Gazdasági koordináció
- (Photo: EU Commission)
Bár az eurózóna tagállamai ugyanazt a valutát használják, a gazdaságpolitikát – különösen az adó-, a közkiadási és a költségvetési politikát, valamint a bér- és jövedelempolitikát – nagyrészt továbbra is nemzetállami szinten határozzák meg.
A A Maastricht-i szerződés megköveteli, hogy az eurózóna kormányai általános gazdaságpolitikájukat oly módon folytassák, amely összhangban van az infláció elkerülésének céljával a zónában. Azokra a kormányokra, amelyek túlzott mértékű költségvetési hiányt halmoznak fel, pénzbírságot róhatnak ki a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján.
A föderalisták és mások felhívásokat intéztek az eurózóna tagjaihoz, hogy a monetáris unió mellett hozzanak létre egy költségvetési uniót, vagyis egy adózási és közkiadási uniót.
Az összes szuverén állam költségvetési és monetáris uniót alkot, amely képes a gazdaságpolitikák optimális keverékét kialakítani.
Megjegyzések:
· John Maynard Keynes brit közgazdász gazdasági expanziót tanácsolt nehéz időszakokban. Ezt a tanácsot a túlköltekezés büntetése miatt nagyon nehéz követni az EMU-ban.
· Közös gazdaságpolitika helyett az EU önkéntes gazdasági koordinációt valósít meg az ugynevezett Liszaboni, Cardiff-i és Kölni folyamaton keresztül.
A jövő:
A Konvent gazdasági munkacsoportja, amelyet Klaus Hänsch, az EU-parlament volt elnöke vezet, nem tudott megállapodni egy közös gazdaság- és adópolitikában.
A Konvent várhatóan közös általános adópolitikát nem, csupán közös minimális adók alkalmazását fogja javasolni a közös piacon.
Az alkotménytervezetben szerepel egy külön I.-14. cikk a gazdasági koordinációról. Részletes szabályok vonatkozhatnak az eurózóna országaira.
