Átláthatóság

(Photo: EUobserver.com)

Az átláthatóság a döntéshozói folyamat áttekinthetőségét, a dokumentumokhoz való hozzáférést és az értekezletken való részvételi lehetőséget jelenti.
Az átláthatósággal kapcsolatos legnagyobb haladást általában az Európai Bíróság érte el, amely kényszerítette a különféle intézményeket, hogy minden dokumentumot egyedileg bíráljanak el ahelyett, hogy a kérelmeket csak nagyüzemi módon elutasítanák.
A bíróság által elért haladás ma már része az átláthatóságról alkotott szabályozásnak, amely az együtt döntési eljárásban és a minősített többségi szavazásban ölt testet a TEC 255. cikkelye alapján.

Az egyes dokumentumok elérhetőségét indítványozó kérelmeket az adott intézménynek 15 munkanapon belül el kell bírálnia, de gyakran várnak tíz napot a megkapott levél nyilvántartásba vételével, aztán kérnek még 15 nap haladékot, majd megtagadják a választ.
Ekkor az állampolgároknak jogukban áll egy másik folyamodványt küldeni a kérdéses intézményhez, kérve, hogy vizsgálja felül álláspontját, végül az ombudszmanhoz, vagy az EU Bírósághoz fordulhatnak.
Az intézmények javították átláthatóságukat, azáltal, hogy az állampolgárokat az interneten keresztül tájékoztatják.
Ám még mindig makacsul tagadják a törvényhozás belső folyamatának feltárását a nyilvánosság előtt, és még a nemzeti országgyűlések képviselői vagy az Európai Parlament tagjai előtt is titkolóznak.
Amikor az Európai Parlament a törvényjavaslatokat bizottságokban vitatja meg, sokszor teljesen idejétmúlt és elavult változatok alapján teszik ezt, miközben az állandó képviseleti szervek, az Európai Bizottság vagy a tanács fiatal asszisztensei, sőt diákok ülnek mögöttük az illetékes tanácsi munkacsoport – ahol a tényleges törvényhozás folyik – legfrissebb ülésén készült aktuális változattal. A tényleges törvényalkotás a Tanács munkacsoportjaiban folyik.
A 2002. júniusi sevillai csúcstalálkozó után a Tanács üléseinek elvileg nyilvánosnak kell lenniük.
Mégis olyan sok korlátozás maradt érvényben, hogy a 2003-as görög elnökség ideje alatt például a Tanács 170 ülése közül csupán nyolcat nyitottak meg a nagyközönség előtt.

A jövő:
A Konvent javasolni fogja az összes olyan hivatalos ülés nyilvánossá tételét, amelyen új uniós jogi szabályozással foglalkoznak.
Ám a Konvent egyelőre továbbra sem nyitja meg a törvényhozói bizottságok működését és nem ad lehetőséget az állampolgároknak, hogy beletekintsenek, miként is hozzák meg a számukra is kötelező erejű törvényeket.
A leköszönő európai ombudsman, Jacob Söderman átláthatósági és adminisztratív reformra tett javaslatot. Az Európai Parlament azt javasolta, hogy összes ülése és dokumentuma legyen nyilvános, hacsak a képviselők 2/3-a másképp nem határoz.
E javaslatot a Konvent 200 tagja, illetve póttagja támogatta, ennek ellenére az elnökség nem foglalta bele az alkotmánytervezetbe.

Kapcsolat:
http://www.euro-ombudsman.eu.int/home/en/default.htm