Egyetértési eljárás
- European Parliament, Strasbourg (Photo: European Parliament)
Az egyetértési eljárást az 1987-es Egységes Európai Okmány vezette be. Ezt az eljárást az Európai Parlament akkor alkalmazza, ha nemzetközi egyezményeket, továbbá néhány, az együttdöntési és konzultációs eljáráson kivül eső határozatot hagy jóvá.
Fontos nemzetközi megállapodások valamennyi képviselő abszolut többségét igénylik (367-et a 732-ből). Más esetekben (a TEC 105., 107. 161. és 300. cikkelye) az egyetértési eljárás csak a leadott szavazatok többségét igényli (egyszerű többség).
Harmadik országokkal való egyezmények, társulási egyezmények, új tagállamok jóváhagyása az EP tagjainak abszolut többségét igénylik. Ennek következtében az európai képviselők kétféleképpen tudnak a bővítés ellen szavazni, „nem” szavazattal és távolmaradással.
A jövő:
Az Európai Parlament azt kívánja, hogy a szerződésmódosítások is az egyetértési eljárás alkalmazásával történjenek. Ez azonban nem szerepel az Európai Alkotmányban.
Kapcsolat:
Lásd még: más országokkal való megállapodésok és társulási megállapodás.
http://europa.eu.int/instituti......s/decision-making/index_en.htm
