A Balkán korábbi szövetségi állama, amelyben Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Bosznia és Macedónia vett részt.
Háttér:
1986: Szlobodan Milosevics lett Jugoszlávia elnöke.
1991: Milosevics Nagy-Szerbia iránti elkötelezettsége oda vezetett, hogy 1991-ben Horvátország és Szlovénia függetlenségi nyilatkozattal kilépett a szövetségből.
1999: Ezt követően polgárháború söpört végig Horvátországon, Bosznián és végezetül Koszovón, ahol 1999-ben a NATO is beavatkozott.
2000: A 2000. októberi forradalom után Vojiszlav Kostunica lett Jugoszlávia új elnöke.
2003: Elénöksége 2003 februárjában vége tért, amikor a Jugoszlávia nevet, amelynek jelentése déli szlávok földje, elvetették, és Jugoszlávia alkotórészeire, Szerbiára és Montenegróra esett szét.
Szerbia és Montenegro
Szerbia és Montenegró területe 102 172 km2, lakosainak száma 11,2 millió fő.
Az új parlament a montenegrói Szvetozár Marovicsot választotta meg az új unió első elnökének. Az elnök kifejezte azon óhaját, hogy Szerbia-Montenegró az Európai Unió tagjává válhasson.
2003 márciusában merénylet áldozatává vált a szerb miniszterelnök, Zoran Djindjics.
Az országnak már van kereskedelmi egyezménye az Európai Unióval, és a CARDS-program is támogatja. Albániához és Bosznia-Hercegovinához hasonlóan a korábbi Jugoszlávia e két maradék állama is éppcsak elkezdte a stabilizációs és társulási folyamatot (SAP) az EUval, míg FYROM (Macedónia) és Horvátország már sikeresen megkötötte a stabilizációs és társulási megállapodást (SAA).
Kapcsolat:
http://travel.state.gov/yugoslavia.html