Az Európai Uniónak csak olyan jogosítványai vannak, amelyeket a szerződések az Európai Unió intézményeihez rendelnek. A hozzá nem rendelt jogkörök megmaradnak a nemzetállamok birtokában.
Ezt az alapelvet megismétli Giscard d’Estaing alkotmánytervezete is, és hasonló szerepel az Egyesült Államok alkotmányának 10. módosításában és a svájci alkotmányban is.
Ez még nem akadályozta meg az Egyesült Államokat abban, hogy egy teljes mértékben föderatív állammá fejlődjön.
A fontos kérdés az, hogy ki döntsön a tagállamok és az Európai Unió intézményei között fennálló nézeteltérés esetén.
Ez a szerep a Luxembourgban székelő Európai Bíróságnak jutott, és az a határokat idővel olyan mértékben kitolta, hogy Koen Leonarts holland bíró kijelentette, nincs a nemzeti önrendelkezésnek olyan magja, amit az Európai Unió el ne érhetne.
Kapcsolat:
Lásd még: Rugalmassági záradék