A tanács vezetését soros elnökség látja el, amely hathavonta másik tagállamra száll át.
A 25 vagy még annál is több tagállamot tartalmazó Európai Unióban 12 év is eltelhet, mire egy adott ország ismét elnökségi lehetőséget kap, ami azt jelenti, hogy a politikusok minden nemzedéke egyszer lehet az Európai Unió elnöke.
A jövő:
Ezt érvként használják fel a rotációs rendszer eltörlésének hívei, akik állandó elnökség vagy elnökségi csoportok bevezetése mellett érvelnek. A sevillai és koppenhágai csúcstalálkozón 2002-ben különböző kompromisszumos megoldásokat dolgoztak ki.
Franciaország és Németország azt javasolta a konventben, hogy az Európai Tanács tagjai ötéves időtartamra bízzák meg az Európai Unió elnökét, vagy két és fél évre, de akkor legyen újraválasztható. Dánia szerint egy állandó elnök kellene, aki felváltva kerülne ki a kis, közepes és nagy országokból.
A z Európai Unió legtöbb kis országa elveti az állandó elnökség gondolatát, mert úgy gondolják, hogy ezt a pozíciót akkor kikerülhetetlenül valamelyik nagyobb országból tölti majd be valaki.
A nagy országok mindegyike azt szeretné, ha állandó elnöke lenne az Európai Uniónak, mert akkor növelni lehetne az unió súlyát a nemzetközi porondon, és meg lehetne akadályozni, hogy a kicsiny tagállamok a hagyományos, régi európai nagyhatalmakkal azonos befolyású helyzetbe kerüljenek.
A Konvent végül egy állandó elnökséget javasolt az Európai Tanács számára. Az elnököt minősített többséggel választják meg 2,5 évre és egyszer újraválasztható. A többi tanácselnökség az egyenlőség elvét figyelembe vevő rotáción fog alapulni, mely szisztémát egyhangú döntéssel kell jóváhagyni.
Megjegyzések:
A gyakorlatban sokszor a kisebb tagállamok adták a legjobb elnökséget, mert tisztában vannak vele, hogy amíg ők a soros elnökök, addig nem képviselhetik saját érdekeiket.
Ha ugyanis egy ország saját érdekeinek érvényesítését helyezi előtérbe az Európai Unió elnökségének betöltése alatt, a többi tagállam gyanút fog, és igen nehézkessé válik a politikai konszenzus elérése.
Ezért tekintik a kisebb államok az Európai Unió elnökségét elsődlegesen technikai feladatnak, amelynek célja, hogy a lehető legtöbb kompromisszumot érjék el és előmozdítsák az Európai Unió integrációjának közös teendőit.
Az unió elnöksége mindig a tanács állandó titkárságának szolgáltatásaira támaszkodik, valamint az adja az egyes miniszterek által alkotott tanácsok és a munkacsoportok minden ülésének elnökét.
Az Európai Unió elnökségével kapcsolatos eltérő koncepciók közötti kompromisszum egyike lehet a jövőben, hogy megengedik a különféle munkacsoportoknak és minisztertanácsoknak, hogy tagjaik közül maguk válasszanak elnököt, és a különféle funkcionális elnökségek közül csak némelyiket váltogassák.
A rotáció rendje 2006-ig:
2003: Görögország (first half)
Olaszország (second half)
2004: Irország (first half)
Hollandia (second half)
2005: Luxembourg (first half)
Egyesült Királyság (second half)
2006: Ausztria (first half)
Finnország (second half)
Kapcsolat:
http://ue.eu.int/en/presid.htm
http://ue.eu.int/en/summ.htm